A hangulat a r�gi id�k (grund) focij�t id�zi: a m�f�ves p�lya k�rny�ke kamasz fi�k moraj�t�l hangos. A korl�tokn�l maroknyi n�z�sereg verbuv�l�dik, az emberek nemcsak b�m�szkodnak, szurkolnak is. Figyelik a j�t�kot, felszisszennek, amikor az alacsony termet� 6-osn�l megakad a labda. Kapja is az uk�zt a j�tsz�t�rsakt�l:

„Passz, passz!” – de nem hallgat r�juk. A mag�nsz�m v�get is �r, amint nemes egyszer�s�ggel leszerelik. Erre egy k�z�pkor� h�lgy, tet�t�l talpig fel�kszerezve, t�lcs�rt csin�l a kez�b�l, s a f�lp�ly�ig „tov�bb�tja” d�rgedelmeit: „Nem el�g, hogy �gyetlen vagy, m�g s�ket is!”

A kis 6-os ezt m�r meghallja – merte volna nem. Sz�tt�rja a karj�t, leszegett fejjel fut; r�videsen kocog�sra veszi, szemernyi �nbizalom n�lk�l.

Elvette a kedv�t a j�t�kt�l a „vil�gg�” k�rt�lt kritika – �desanyja kritik�ja.

Rossz, ha a gyereket a megfelel�si v�gy hajtja

„A jelens�g hiteles k�rk�pet fest a honi labdar�g�s �llapot�r�l” – sz�gezte le a t�rt�net hallat�n Jakab Elek, a Gy�ri ETO kor�bbi ut�np�tl�s-igazgat�ja. Hiszen mit l�tunk-hallunk? Sz�l�k garmad�j�t a p�lya sz�l�n, mik�zben verb�lis, s�t nemegyszer fizikai t�mad�st ind�tanak a magyar labdar�g�s j�v�je, a gyermekek – olykor saj�t gyermekeik! – ellen. Ezek az emberek nem is sejtik, mennyire k�ros a jelenl�t�k.

„Am�g nem tudatosul a hazai futballk�zeg szerepl�iben, az edz�kben, vezet�kben, j�t�kosokban �s, igen, m�g a sz�l�kben is, hogy mi a helyes magatart�s, addig ezek a k�s�r� jelens�gek bizony mindennaposak lesznek” – fest bor�s k�pet Jakab Elek.

Neh�z azonban mit kezdeni azzal az apuk�val (anyuk�val…), aki a meg nem val�sult �lmait gyermeke v�lt vagy val�s sikereiben l�tja beteljes�lni.

„A k�zv�leked�ssel ellent�tben ez egy�ltal�n nem gond – hangs�lyozta Balassa Levente pszichol�gus, �letegyens�lytan�csad�. – S�t teljesen norm�lis, eg�szen addig, am�g a sz�l� nem esik t�lz�sokba. �gy kell egyengetni a gyermek �tj�t, hogy k�zben megtal�lja a j�t�kban a saj�t �r�m�t. Ha a serd�l� korig nem alakul ki a bels� motiv�ci�, akkor �ntudatlanul is a megfelel�s v�gya vez�rli. Ilyenkor csak az�rt l�togatja az edz�seket, mert f�l, hogy m�sk�l�nben elvesz�ti sz�lei szeretet�t.”

�m a fi�t kritiz�l� �desanya p�ld�ja is mutatja: nem egyszer� k�zben a realit�sok talaj�n maradni. Hajlamosak vagyunk sz�ls�s�gekben gondolkodni – �s �gy is viselkedni. Vagy t�ls�gosan dics�rj�k a gyermeket („Megl�sd, szt�r leszel!”), vagy �ppen agyonkritiz�ljuk („Ne l�gy m�r ilyen b�na!”)

Egyik sem ide�lis, hiszen cs�kkenti annak es�ly�t, hogy eg�szs�ges �nk�p alakuljon ki a fiatal labdar�g�ban. Nem v�letlen, hogy j�t�kosok sokas�ga k�szk�dik k�s�bb pszich�s zavarokkal, ami�rt az irre�lis elv�r�sok m�r a szem�lyis�gfejl�d�s�k sor�n is jelent�s k�rokat okoztak.

Akad anyuka, aki term�szetben fizetne

„A statisztika azt mutatja, hogy t�z-, h�sz-, harmincezer gyermek k�z�tt legfeljebb egy nemzetk�zi szint� labdar�g�t tal�lni – k�sz�tett lelt�rt Jakab Elek. – Hogyan magyar�zzuk meg az apuk�nak, hogy nem az � csemet�je az az egy?! A sz�l�k nagy r�sze k�ptelen �tl�tni a nevel�si folyamatot; csek�ly befektet�sb�l v�r azonnali eredm�nyt, �s b�r a fia val�j�ban nem �ti meg a m�rc�t, t�lzott elv�r�sai miatt nem hallgat a szakmai v�lem�nyre.”

Vagy m�g rosszabb: megk�rny�kezi az edz�t, net�n a vezet�t. Azt suttogj�k: rengetegen hajland�ak (nem is kev�s) p�nzt �ldozni arra, hogy a kev�sb� tehets�ges gyermek�knek �lland� helyet szor�tsanak a kezd�ben. S�t volt olyan anyuka is, aki b�rmire k�pes lett volna fia csapatban tart�s��rt, s ez�rt term�szetbeni juttat�st aj�nlott fel…

„Vajon az ut�np�tl�sban dolgoz� edz�ket megfizetik-e annyira, illetve van-e olyan erk�lcsi tart�suk, hogy az ilyen k�s�rt�seknek ellen�lljanak? – ir�ny�tja a figyelmet az �rem m�sik oldal�ra Jakab Elek.

Tov�bbi, �ltal�nosan bevett szok�s, hogy a gyermeket az elutas�t�st k�vet�en m�s egyes�lethez „k�lt�ztetik” a s�rtett „�s�k”, h�tha majd ott…

„M�r eln�z�st, de az olyanokat, akiknek ilyen idi�ta sz�leik vannak, csak sajn�lni tudom – jelentette ki meglep� �szintes�ggel Balassa Levente. – Azt mondj�k, az �lethez szerencse is kell; s nem tudhatjuk, lehet, m�shol t�nyleg megl�tj�k a gyerekben az addig rejtve maradt tehets�get – de nem �gy szokott lenni. A sz�l�k azt�n elkesered�s�kben a frusztr�lt gyermek�ket m�s sport�g fel� terelik, mert �gy eml�keznek: kiskor�ban a strandon remek�l tollaslabd�zott…”

�t�re cser�ltetik a gyerekkel a csuk�t.

Az unok�j�t f�lt� nagypapa kerget�zik

Csakhogy...

„…m�s sport�gakban, �gy p�ld�ul a teniszben vagy a j�gkorongban is r�d�bbentek m�r a sz�l�k, hogy nem mindenkib�l lehet szt�r – mutat m�s ir�nyt Jakab Elek. – M�gis j�ratj�k a gyerek�ket az edz�sekre, mert a k�z�ss�g �s a sport j�t�kony hat�ssal van a fejl�d�s�re, embert nevel bel�le. Ezzel szemben a labdar�g�sra sokan m�g mindig m�sk�nt tekintenek; amolyan �ri passzi�ra, sajnos…”

De vajon ki magyar�zza meg ennek az ellenkez�j�t a p�lya sz�l�r�l bekiab�l�knak?

„Nincs tiszt�zva, mit engedhet meg mag�nak a sz�l�, s mit nem – sz�gezte le Balassa Levente. – P�ld�ul: a sz�l�nek semmi keresnival�ja sincs az edz�seken, s a m�rk�z�seken is csak akkor, ha t�rt�ztetni tudja mag�t. Egy h�napban egyszer ny�lt edz�st kellene tartani, f�rummal egybek�tve, de semmi t�bb. �m idehaza nem fejl�d�tt ki olyan sport-, illetve l�lektani kult�ra, amely garant�ln� ehhez a felt�teleket. M�sr�szt az �llam elengedte a sport kez�t, csak �ppen nem mondta meg neki, merre menjen tov�bb. Mi�rt nem merik h�t a p�lya sz�l�n ord�t� sz�l�t csendre inteni? Nos, az�rt, mert f�lnek: m�shov� viszi a gyermek�t, s �gy az egyes�let nem jut p�nzhez.”

Am�g nem alak�tanak ki minden�tt megfelel� szab�lyoz�st, t�rn�nk kell a sz�l�k orden�r� hangj�t, l�tv�ny�t.

A rosszall� fejcs�v�l�s semmit sem �r.

„Volt, hogy egy id�s �r, nyilv�n a nagypapa, �nmag�b�l kikelve kergette a p�ly�n azt, aki megr�gta az unok�j�t – eml�kezett Jakab Elek. – A t�lzott f�lt�s ugyan�gy k�ros lehet. Be kell l�tni: ez olyan sport, amely f�jdalommal j�r, minden �rtelemben…”

M�rpedig a f� c�l, hogy embereket s futballist�kat nevelj�nk. Ne pedig any�masszony katon�it.